Egy csók és más semmi – mondja a dalszöveg, és van is benne igazság. A tudósok szerint ennyi elég is lehet ahhoz, hogy eldöntsük, partnerünk alkalmas-e a gyermeknemzésre, a hosszú távú kapcsolatra és a szülői szerepre. A szimplának látszó csók ugyanis temérdek üzenetet közvetít az agyunknak, a testünknek és a partnerünknek. Ezúttal a Scientific American írását szemlézzük. Rengeteg csókot ismer az emberiség: a többi között a szerelmeset, a franciát, a szertartásos változatokat, a baráti puszit, a kényeskedő levegőbe puszit, a halál csókját és a mesék hercegnőit felélesztő csókokat. De vajon miért csókolóznak az emberek, és miért találják egyáltalán élvezetesnek ezt az egyszerű aktust?

A csókolózás valószínűleg a táplálkozás környékéről ered, méghozzá abból a csimpánzoknál ma is megfigyelhető gyakorlatból, ahogy előrágják kicsinyeiknek az ételt, majd szájból szájba etetik őket. Feltehetően az emberelődök ugyanezt tették. Legalábbis ezt az elméletet vetette fel már a hatvanas években Desmond Morris brit zoológus – idézi cikkében a Scientific American. A következő lépés az lehetett, hogy az ajkak összepréselése csillapította az utódok éhségét akkor is, amikor szűkös volt az eledel, majd továbbfejlődött az aktus a szeretet és a vonzalom kifejezésére.

Az is könnyen elképzelhető, hogy a feromonok felgyorsították a csók evolúcióját. Ezeket a kémiai vegyületeket – hihetetlenül kis koncentrációban – sok állat és növény használja a fajtársaival folytatott kommunikációban. De az erősen vitatott, hogy az emberi világban van-e szerepük. Az emberi testben nem ismert olyan speciális detektor, amely képes lenne érzékelni a feromonokat, mint például a patkányok és sertések orrában lévő úgynevezett vomeronazális szerv. Sarah Woodley biológus azonban úgy véli, hogy az ember az orrával képes érzékelni a feromonokat. Szerinte ezzel magyarázható például az is, hogy az együtt lakó nőknek gyakran szinkronizálódik a menstruációs ciklusuk.

A feromonok közé tartozhat az androsztenol, amely a férfiak izzadságának összetevője, és fel tudja turbózni a nők szexuális étvágyát, valamint a vaginában termelődő kopulin, amelyről kimutatták, hogy növeli a férfiak tesztoszteronszintjét és szexuális étvágyát. A lényeg az, hogy ha a feromonok az emberek udvarlási és szaporodási szokásaiban is szerepet játszanak, akkor a csókolózásnál hatékonyabb közvetítőt nem lehetne találni.

A tudósok egy része kifejezetten amellett érvel, hogy az ajkak egymáshoz szorítása a párválasztás elősegítésére fejlődött ki. „Csókolózáskor nagyon összetett üzenetcsere folyik, s a szagolható, tapintható és a partner testhelyzetéből származó információk olyan tudatalatti mechanizmusokat is beindítanak, amelyek segítenek eldönteni, hogy milyen mértékben illünk össze genetikailag a partnerünkkel” – mondja Gordon S. Gallup evolúciópszichológus. Alapvetően azt, hogy a partnerünk megfelelő génforrás-e számunkra, megvan-e benne a hajlandóság és a megbízhatóság a gyermeknevelésre, ami központi kérdés a hosszú távú kapcsolatokban, és elengedhetetlen az emberi faj fennmaradása szempontjából.

Zóna.hu