A szentimentális filozófia nem tételes rend-
szer, inkább egyfajta életfilozófiának nevezhe-
tõ, sõt sok esetben még csak nem is kíván tudományos alapú érvekkel hatni. Hivatkozik többek között a természetjogra, a vallási tanításokban rejlõ demokratikus elemekre, a józan belátásra és az igazságosság elveire.
A szentimentális problémák olyan emberi e-
gyeddel számoltak, amelyik érzõ és gondol-
kodó lény, de elsõsorban olyan lény, aki ha mûveltségével (civilizációs tudásával) nem is "bizonyíthatja" különleges bánásmódra való voltát, de érzõ lényként, a többi emberre és meghatározható értékrendekre való tekintete (mondhatni úgy, hogy kultúrája) miatt a többi-
vel azonos jog illeti meg.

A civilizáció és a kultúra elválasztásával (és szembeállításával) próbálta meg Rousseau megoldani azt a problémát, hogy miért szük-
séges az egyenlõ eljárás az adott társadalom-
ban eltérõ helyzetû egyedek esetében vagy az európai és a nem-európai világban létezõ emberek esetében. Rousseau abból indult ki, hogy a jelen francia társadalmában hiányza-
nak az emberi lélek és személyiség fejlõdésé-
nek és kiteljesedésének feltételei (ezért használta a civilizáció és a kultúra megkülön-
böztetését), s vázolta a megoldás útját: olyan harmóniát kell a kettõ között teremteni, amelyben mind a civilizációnak, mind a kultúrának elõnyei érvényesülnek. Hasonló utat követett járt be "jogelmélete" is.
A szerelem ebben a felfogásban jogos érzelem és kapcsolat, hiszen az érzõ egyed létébõl következik, s mint alapvetõ érzés, az emberi jelleg egyik bizonyítéka. Két ember választáson és kölcsönös elfogadáson alapuló kapcsolata, melynek értelmezése az eddigiek közül leginkább hasonlít a catullusihoz. Ugyanakkor kiválóan alkalmas terület arra, hogy a jelen hiányosságaira fölhívja a figyel-
met.

Ilyenekre például:

 

a szerelmeseket távol tartja egymástól a születési elõjog, az anyagi helyzet, a fennálló társadalmi konvencióa szerelmi kapcsolat fönnmaradását és tartósságát kétségbe vonja a feudális jogszokások valamelyike és/vagy összessége (például az elsõ éjszaka joga), az anyagi helyzetbõl adódó konfrontációk lehetõsége vagy a nagyobb közösség valamilyen önös érdekû igényea szerelmi érzés megítélésének problémái (ti. nem tartják olyan fontosnak, mint a szentimentális gondolkodó).

A szentimentális szerelemfelfogás állandó viták tüzében állt : a régi rend kedvezményezettjeit éppen úgy sértette az itt megnyilvánuló szabadságfelfogás, mint a készülõ új, a tõkés leendõ kivételezettjeit. Mindez azonban nem segített: a szentimentális emberfelfogás és szabadságelmélet meghatározó szerepet játszott a 18-19. század európai, sõt az egész földi fejlõdés alakulásában.

Mozaik Web