A dopamin, szerotonin és az oxitocin nevű vegyületek felelősek a
szerelem érzetéért, ezek kombinációjával kelti szervezetünk azt a
mámoros érzést, ami háborúkat robbantott ki és művészeket ihletett. A
szerelmet keresők tulajdonképpen ezen kábítószer bódulatára vágynak.
Kábítószerrel azonban nem lehet egy tartós kapcsolatot fenntartani.
Ha valaki nem azt mondja, hogy
"szeretném, ha megtennéd", hanem azt, hogy "ha szeretnél, megtennéd".
Vagy éppen: "ha szeretnél, nem kérnéd, hogy tegyem meg", a "ha
szeretnél, megtennéd, amit kérek" helyett, akkor valószínűleg
nem az agyunk megfelelő részével szeretünk.
Ekkor ugyanis nem a felnőtt, érett gondolkodásmódját "veszi elő" az
ember, hanem hagyják, hogy az érzelmeik átvegyék felettük az irányítást.
A párkapcsolatban a
konfliktusok nem tűnnek el, amíg a toddler brainnel, vagyis a csecsemőagynak nevezett agyterülettel szeretjük a másikat - írja az Index.
Érzelmi
reakcióinkat gyakran próbáljuk észérvekkel indokolni, ez sokaknál
viszont azért nehéz feladat, mert az érzelmek és az értelem működéséért
felelős agyterületeket az evolúció összekuszálta. Az agyban
ugyanazon a csatornán futnak az érzelmi impulzusok és a logikai
következtetések; minél fiatalabb valaki, és minél fejletlenebb az agya,
annál nehezebb szétválasztania a kettőt. Freud az érzelem és az értelem
közötti kusza kapcsolatot a racionalizálás folyamatával írta körül.
Agyunk ennek értelmében nem az abszolút igazságot keresi, csak egy
értelmes magyarázatot. De hogy ezt végül elfogadjuk-e, attól is függ,
hogy tudunk-e érzelmileg azonosulni vele.
Túl kell lépni a gyermeki felfogáson
Hogy az érzelmeink ilyen módon befolyásolnak minket, annak evolúciós okai vannak. Az agyban már
csecsemőkortól
egymásnak ellentmondó folyamatok zajlanak, amelyek egyszerre törekednek
az autonómiára (hogy szabadon dönthessünk a gondolatainkról,
érzéseinkről és viselkedésünkről), és követelik ki a kapcsolatteremtést
(rábízni magunkat másokra, szeretetet és támogatást kapni).
Kisgyerekeknél az autonómiáért felelős agyterület fejletlenebb; ezért
olyan dacosak a hisztiző csecsemők, akik nagyon akarnak valamit. Mivel a
párkapcsolatok intimebbek, a felek közvetlenebbül viselkednek
egymással, így ezek az ellentmondások is könnyebben felszínre törnek.
Ezért van, hogy a konfliktusokat sokszor úgy kezeljük, mint a csecsemők:
dühkitörésekkel, tagadással, szégyenérzettel és duzzogással. Ilyenkor
még mindig a csecsemőagy régi reflexei dolgoznak.
A gyermeki gondolkodás jellegzetessége, hogy az
aktuális érzéseiket állandónak gondolják.
Csak a felnőtt agy tudja, hogy az érzések átmenetiek, és a szilárd
erkölcsi meggyőződéseket a pillanatnyi érzések fölé képesek helyezni. A
felnőtt agy már nemcsak a saját fájdalmát érzi át, hanem a partnerét is.
Meg tud birkózni azzal a helyzettel, hogy a másik egyrészt most kergeti
az őrületbe, másrészt nagyon is törődik vele. Az ilyen indulatok csak
akkor kezelhetők, ha a felek a felnőtt agyukkal próbálják kitalálni,
hogy gondoskodhatnának egymásról kölcsönösen. Ezért jogos az észrevétel,
ha valakit gyerekesnek gondolunk, illetve a megfontolt, helyes érzelmi
reakciót úgy minősítjük: felnőttként kezelte a helyzetet. A Psychology
Today találó hasonlattal, egy
Bob Dylan-dalszöveggel
írja le, mi a különbség a valódi felnőtt szeretet (adult love) és az
érzelmi szükségletek kielégítése (toddler love) között:
"I gave you my heart, but you wanted my soul." ("A szívemet adtam oda, de de neked a lelkem kellett")
Néhány példa a gyermeki és a felnőtt szeretet közötti különbség bemutatására:
- A gyermeki szeretet
az autonómia és a kapcsolatteremtés iránti igény között vacillál.
Egyszer az énjét adná fel a kapcsolatért, máskor a kapcsolatát az
énjéért. A felnőtt szeretet a kettő között egyensúlyozik, az én a
kapcsolattal együtt változik.
- A gyermeki szeretetet az én igényei táplálják. A felnőtt szeretetet a másik iránti vágy.
- A gyermeki szeretet védelemre vágyik. A felnőtt szeretet védelmező.
- A gyermeki
szeretetet az erő és az akarat hajtja; a két legjellemzőbb szava a
"nem!" és az "enyém!". A felnőtt szeretet kooperatív; olyan megoldást
keres, ami mindkét félnek kedvez.
- A gyermeki szeretet követel. A felnőtt szeretet tárgyal.
- A gyermeki szeretet nem veszi figyelembe más perspektíváját. A felnőtt szeretet egyszerre átlátja mindkét fél nézőpontját.
- A gyermeki szeretet rosszul tűri a különbségeket. A felnőtt szeretet elfogadja és tiszteletben tartja ezeket.
- A gyermeki szeretet megtorló; a felnőtt szeretet együtt érző.
- A gyermeki szeretet
kategóriákra bont: te rossz vagy, te jó vagy. A felnőtt szeretet
belátó: akkor is szeretlek, ha rosszkedved van, akkor is, ha nekem van
rosszkedvem; akkor is, ha nem tetszik a viselkedésed, vagy ha neked nem
tetszik az enyém.
- A gyermeki
szeretetből táplálkozó szexualitás birtokló és agresszív. A felnőtt
szexualitás szenvedélyes és kölcsönösen kielégítő.
Ha egy párkapcsolatban felgyülemlik a
stressz,
a helyzetet a felnőtt agynak kell kezelnie. A zsigeri reakciókat nem
kell megtanulni, azok velünk vannak születésünktől fogva. A belső
értékekre épülő reakciókat viszont tanulni kell. A felnőtt szerelem
megérti, hogy csak úgy szerezheti meg azt a partnert, akire a legjobban
vágyik, hogy
olyan partnerré válik, amilyen a leginkább szeretne lenni - idézi az Index Steven Stosny, aki több könyvet is jegyez a témában.
A szerelem mámorító, de múlandó érzés, hosszú évtizedek kapcsolatát nem lehet pusztán erre építeni
A szerelem egy drog
Hogy az érzelmeink ilyen módon befolyásolnak minket, annak evolúciós okai vannak. Az agyban már
csecsemőkortól
egymásnak ellentmondó folyamatok zajlanak, amelyek egyszerre törekednek
az autonómiára (hogy szabadon dönthessünk a gondolatainkról,
érzéseinkről és viselkedésünkről), és követelik ki a kapcsolatteremtést
(rábízni magunkat másokra, szeretetet és támogatást kapni).
Kisgyerekeknél az autonómiáért felelős agyterület fejletlenebb; ezért
olyan dacosak a hisztiző csecsemők, akik nagyon akarnak valamit. Mivel a
párkapcsolatok intimebbek, a felek közvetlenebbül viselkednek
egymással, így ezek az ellentmondások is könnyebben felszínre törnek.
Ezért van, hogy a konfliktusokat sokszor úgy kezeljük, mint a csecsemők:
dühkitörésekkel, tagadással, szégyenérzettel és duzzogással. Ilyenkor
még mindig a csecsemőagy régi reflexei dolgoznak.
A gyermeki gondolkodás jellegzetessége, hogy az
aktuális érzéseiket állandónak gondolják.
Csak a felnőtt agy tudja, hogy az érzések átmenetiek, és a szilárd
erkölcsi meggyőződéseket a pillanatnyi érzések fölé képesek helyezni. A
felnőtt agy már nemcsak a saját fájdalmát érzi át, hanem a partnerét is.
Meg tud birkózni azzal a helyzettel, hogy a másik egyrészt most kergeti
az őrületbe, másrészt nagyon is törődik vele. Az ilyen indulatok csak
akkor kezelhetők, ha a felek a felnőtt agyukkal próbálják kitalálni,
hogy gondoskodhatnának egymásról kölcsönösen. Ezért jogos az észrevétel,
ha valakit gyerekesnek gondolunk, illetve a megfontolt, helyes érzelmi
reakciót úgy minősítjük: felnőttként kezelte a helyzetet. A Psychology
Today találó hasonlattal, egy
Bob Dylan-dalszöveggel
írja le, mi a különbség a valódi felnőtt szeretet (adult love) és az
érzelmi szükségletek kielégítése (toddler love) között:
"I gave you my heart, but you wanted my soul." ("A szívemet adtam oda, de de neked a lelkem kellett")
Néhány példa a gyermeki és a felnőtt szeretet közötti különbség bemutatására:
- tt egyensúlyozik, az én a kapcsolattal együtt változik.
- A gyermeki szeretetet az én igényei táplálják. A felnőtt szeretetet a másik iránti vágy.
- A gyermeki szeretet védelemre vágyik. A felnőtt szeretet védelmező.
- A gyermeki
szeretetet az erő és az akarat hajtja; a két legjellemzőbb szava a
"nem!" és az "enyém!". A felnőtt szeretet kooperatív; olyan megoldást
keres, ami mindkét félnek kedvez.
- A gyermeki szeretet követel. A felnőtt szeretet tárgyal.
- A gyermeki szeretet nem veszi figyelembe más perspektíváját. A felnőtt szeretet egyszerre átlátja mindkét fél nézőpontját.
- A gyermeki szeretet rosszul tűri a különbségeket. A felnőtt szeretet elfogadja és tiszteletben tartja ezeket.
- A gyermeki szeretet megtorló; a felnőtt szeretet együtt érző.
- A
gyermeki szeretet kategóriákra bont: te rossz vagy, te jó vagy. A
felnőtt szeretet belátó: akkor is szeretlek, ha rosszkedved van, akkor
is, ha nekem van rosszkedvem; akkor is, ha nem tetszik a viselkedésed,
vagy ha neked nem tetszik az enyém.
- A gyermeki
szeretetből táplálkozó szexualitás birtokló és agresszív. A felnőtt
szexualitás szenvedélyes és kölcsönösen kielégítő.
Ha egy párkapcsolatban felgyülemlik a
stressz,
a helyzetet a felnőtt agynak kell kezelnie. A zsigeri reakciókat nem
kell megtanulni, azok velünk vannak születésünktől fogva. A belső
értékekre épülő reakciókat viszont tanulni kell. A felnőtt szerelem
megérti, hogy csak úgy szerezheti meg azt a partnert, akire a legjobban
vágyik, hogy
olyan partnerré válik, amilyen a leginkább szeretne lenni - idézi az Index Steven Stosny, aki több könyvet is jegyez a témában.
A szerelem egy drog
Ha fülig szerelmesek vagyunk, az egyfajta
kábítószeres élményt nyújt nekünk. Ezért az érzésért a
dopamin, szerotonin és az
oxitocin
tehető felelőssé. Míg a dopamin a motiváltság- és jutalomérzetet
kölcsönzi, a szerotonin a felfokozott érzékiség, szexualitás lángját
szítja fel, az oxitocin a kötődés-érzet, bizalom kialakulásáért felel.
Ezzel a három hormonnal és neurotranszmitterrel vegyészkedik
szervezetünk akkor, ha szerelembe estünk. A szerelemre épülő
párkapcsolatok azért válnak nehézzé, mert
túl könnyű belezúgni valakibe,
ez csupán a kábító érzés hajszolása. A párkapcsolatokat létrehozó
biokémiai folyamatok nem ugyanazok, mint amik egy hosszú távú
kapcsolathoz kellenek.
Hogy
néhány év után minden párkapcsolat nehezebbé válik, annak az lehet az
oka, hogy az érzelmi kötődés biológiai háttere még akkoriban fejlődött
ki, amikor az emberek törzsekben és ősközösségekben éltek, nem párokban.
A túlélés szempontjából fontosabb volt fenntartani a közösségi, mint az intim kapcsolatokat.
Az egyének reprodukciós lehetőséget kerestek a másikban, nem életre
szóló társat, ahogy manapság. A szerelmi házasság intézménye történelmi
léptékkel mérve újdonságnak számít, korábban gyakorta megesett, hogy a
házastársak az oltár előtt látták egymást először.
Ahogy a kezdeti érzelmek elhalványulnak, és a partnerek kölcsönösen
lejönnek a "szerről", feltűnnek új, addig nem látott érzelmek is. A
kijózanodás, azaz a kezdeti rajongás elmúlása általában a párkapcsolatok első komoly krízise,
két év együttélés után várhatóan bekövetkezik. Ezen a felnőtt agyra
támaszkodva kell felülkerekedni. Az emberi agynak muszáj felülemelkednie
az ősreflexen, hogy kizárólag az érzelmi reakciókra támaszkodjon egy
kapcsolatban. A Nagy Lila Ködös beleszeretéshez ugyan nagyon ért, de
soha ne felejtsük el, hogy ezt az érzést ugyanott gyártották, ahonnan az
a sok "enyém" és "nem" is származik.
Forrás:http://www.hazipatika.com
Kapcsolódó hírek:
Karantén szerelem – Már a könyvekben is
Mi teszi tönkre a párkapcsolatunkat?
Mitől függ, hogy kibe szeretünk bele?
Mit tehetünk, ha féltékenyek leszünk?