A szerelem a legszebb érzés, ami fontos alkotásokra inspirálja a művészeket is: nagy írók és költők írnak a szerelemről, énekesek dalolnak róla, festők pedig múzsáikat ábrázolják. A tudomány is vizsgálta a szerelmet – íme a hét legőrültebb tény.

A szerelem a legtöbbször csodálatos, néha azonban igen fájdalmas is tud lenni. Van, hogy egy életen át tart, van, hogy örökké viszonzatlan marad… Mindannyian a szerelmet keressük – ha viszont megtaláltuk, a legnagyobb félelmünk, hogy elveszítjük. Mivel ennyire kulcsszerepet foglal el életünkben, sok kutatás foglalkozott már vele és ezek néha igen meglepő eredményeket hoztak.

A vonzóság megítélésére nagy hatással van az illat. Egy svájci kutatásban férfiak viseltek két napig egy egyszerű pólót, majd nőket kértek meg arra, hogy értékeljék az egyes pólók szagát aszerint, hogy mennyire intenzív, kellemes és szexi szaguk van.  A kutatásból kiderült, hogy a nők azoknak a férfiaknak az illatát preferálják, akiknek immunrendszere az övéktől eltérő. A szerelem tehát tényleg kémia!

Ki gondolta volna? Általános feltételezés, hogy a férfiak tartózkodóbbak, ha az érzelmek kimutatásáról van szó, a valóság azonban mást mutat. Kutatások szerint a párkapcsolatokban a férfiak vallanak először szerelmet, több mint 39%-uk már az első hónapban kimondja a bűvös szót, míg a nőknek csak 23%-a! Az is meglepő lehet, hogy a férfiak azok, akiket a kapcsolat vége megvisel.

Egy friss kutatás alapján tudósok megállapították, hogy azoknak a szerelmespároknak, akik régóta együtt vannak, a szívritmusa és a légzése is szinkronizálódik az évek alatt. Általában a nő szívverése hangolódik a férfiéhoz. Ugyan a kutatók még nem találtak magyarázatot a jelenségre, kétségtelenül romantikus.

Talán el sem hisszük, de a szerelembe valóban bele lehet bolondulni! A szerelemtől csökken az agyunkban a szerotonin szintje, amely a partnerünkkel szemben elvakulttá, túlságosan is védelmezővé tesz, sőt birtoklási vágyat is ébreszthet. A szerelmesekéhez hasonló mennyiségű szerotonint mértek a kényszerbetegségben szenvedőknél is, ezért is lehetséges, hogy amikor szerelmesek vagyunk, nem is tudunk másra gondolni, csak a társunkra.

A legenda, miszerint Narcisszusz, a görög mitológiai alak a tükörbe nézvén beleszeretett önmagába, nem teljesen alaptalan. Az emberek ugyanis sokszor olyasvalakibe szeretnek bele, aki saját magukra emlékezteti őket. Az arc hasonlósága, ugyanaz a szem vagy hajszín, a tüdőkapacitás, a fülek formája vagy akár az anyagcsere gyorsasága is szerepet játszik a párválasztásban. Ez mindenesetre magyarázat arra a jelenségre, amikor a szerelmespárok úgy néznek ki, mintha testvérek lennének.

A társ fizikai közelsége, de akár már a szerelmünk fényképe is csökkenti a fizikai fájdalmat a nőknél.  A jelenséget a Kaliforniai Egyetem kutatói egy olyan kísérlettel bizonyították, amelyben házas nőket gyenge elektrosokk hatása alá helyeztek. Amint a férjük megfogta a kezüket, igazolhatóan megnyugodtak: a társuk közelsége gyakorlatilag fájdalomcsillapítóként hatott.

A szerelem első fázisában a szervezet – csakúgy, mint a nikotin vagy kokainfogyasztásnál – dopamint kezd el termelni és ugyanazt a kellemes, jó érzést váltja ki az agyunkból. Ilyenkor az agyunk egyre több és több dopaminra vágyik, ami nagyon gyorsan szerelemfüggőséghez tud vezetni. Emellett amikor szerelmesek vagyunk, tesztoszteron szabadul fel a szervezetünkben, amely a vonzódáshoz szükséges. Kétségtelen, hogy a szerelemfüggőség megbocsátható.

Forrás:http://www.anna.hu/parkapcsolat/7-meglepo-teny-a-szerelemrol-7935.html